Gergő blogol

Hétfőn azzal kezdte Kulbant, hogy pénteken valaki csokit tett az autójára, ki volt az. Nem jelentkeztem, természetesen. Utána odajött hozzám és mondta, hogy tuti én voltam. Megörült neki. Mondanom sem kell, egész héten dolgoztam, egy másodperc sem maradt ki. Ma azért húzós volt, az utolsó egy órában csak könyököltem, szinte mindenkit hazaküldtek, még Edgaras barátomat is a barátnőjével.

Jut eszembe, Edgaras is nagyon szereti az autókat, pár hete beszéltük is, hogy mekkora csoffadékok a mai autók és autót akar venni. Gondoltam, megkérdem, hogy mikor veszi az újat, mert kihívnám egy versenyre. Sajnos azt mondta, hogy gyorsulni nem áll ki velem, de szlalomban esetleg. És valami fűnyírót fog venni, nagyobbat akart, mint az 1.4-es Astrája, amit utál (nem csodálom), erre kisebb lesz. Mondtam neki, hogy tuti a csaja keze van a dologban, legyen férfi. A landladym barátja is állandóan az autóm körül legyeskedik, imádja, neki egy 300-as dízel 124-es kombija van, ha szakítunk rá időt, le is csekkolom majd. Ja, neki sem tetszenek a mai autók. A landladymnek egy C-Mercije van 96-ból, 220D, automata. A barátja azt akarta megetetni velem (de újabban már hagyom), hogy három litert fogyaszt. Én meg úton-útfélen dicsekszem a Saab fogyasztásával, ami 11.3 jelenleg, állandó hidegjáratban, Birminghamben. Nekem is hazudnom kellene, de leszarom, ez így jó. Vicces, hogy előtte mindig azt mondták, hogy majd az eső lemossa, de amióta látják, hogy a Saab sosem koszos, ők is mossák az autót. Azt hittem, egy Merci jobban bírja, de a landlady autójában benéztem a csomagtartóban a szőnyeg alá és hát rohad rendesen.

Viszont tegnap kicsit elgondolkodtam, mert láttam egy ugyanilyen Saabot, mint az enyém, csak egy évvel fiatalabban, háromajtós, ugyanilyen színű Talladega, de nem kétliteres a motorja, hanem 2.3-as. Viszont bőrrel, ülésfűtéssel, tempomattal, napfénytetővel hirdetik 479 fontért. Gyorsan fel is lapoztam az enyém könyvét és láttam, hogy az a motor nyomatékra van hangolva, a fogyasztása is annak a legkedvezőbb, nem a kétliteresnek. Az én vezetési stílusomhoz az lenne a legmegfelelőbb motor. De egy nap gondolkodás után rájöttem, hogy végül is az is csak négyhengeres és abban sincs automata, úgyhogy marad ez.

Valamelyik nap a kedvenc autóm, kedvenc színemben (a következő autóm) ment előttem a körforgalomban. Pár jellegzetesség: szinte teljesen kézi összeszerelés, kis széria, Dolby Surround Pro Logic Systemes hifi, 12 Dynaudio hangszóróval. Többet nem árulok el, a helyes megfejtő egy Saab kilincset és egy váltógombot kap ajándékba.

Sokat idegesítettem magam azon, hogy milyen módon tudom TAX-oltatni az autót, mert papíron eladtam Andornak, és ha neten veszek, vagy hozzá megy vagy a tesómékhoz, akik esetleg visszaküldik. A könyvem azóta sem jött meg, két hónapja, pedig kétszer is kifizettem a postát. Tehát nincs forgalmim. Kedden bementem a DVLA-hez, hogy TAX-oltatnám az autót és kellett a biztosítás papírja, ami nálam volt, a műszakiból csak az emisszió papírja volt meg, megnyugtató, hogy a motor tökéletes állapotban van. Megnézték a műszakit a rendszerben és kaptam egy TAX-korongot augusztus 31-ig. Örülök. Ha már Andor és az autók: nemrég vett egy háromliteres V6-os Citroen XM-et Magyarországra. Remélem, mielőbb kipróbálhatjuk:)

Voltam aznap a Saab-szalonban is, mert rendeltem egy kábelt (21 font volt a kábel..), két csavart és két tömítést (egyiket _Phoenix_ olvasómnak, már meg is kapta tegnap). Meglepetésemre a faszi emlékezett rám, teljesen megdöbbentett, pozitívan csalódtam. Mondjuk, nem tudom, statisztikailag kimutatható-e, hogy az ilyen korú autók tulajdonosainak hány százaléka jár alkatrészért márkaszervizbe.

Szerdán befejeztem a felni festését is, de az utolsó nem lett olyan szép, mert nem csiszoltam elég simára. Viszont az első két felnit sötétebbre fújtam, mindig is tetszett a sötétszürke felni. Úgyhogy nyáron megcsinálom újra, akkor már elég lesz egy délután  ehhez a munkához.

Petr is hívott aznap, mert megígértem neki, hogy küldünk egy levelet a HP-nek, mert vette egy laptopot Csehországban, ami megérkezése után elromlott és talán megjavítják itt is. Mondtam neki, hogy írja le papírra és ha lesz időm, megcsinálom. De erősködött, értetlenkedett, hogy miért nem érek rá. Faszkorbácsot érdemelne, kezdem érteni Kulbantot...

Múlt héten küldtem Áginak egy csomagot, meg is kapta, vettem neki pár dolgot, pl. fülbevalót, sminklemosó kendőt, Valentin  napos Toblerone csokit, a kedvenc szezámmagos mogyoróját Valentin napra.

Tegnap úgy volt, hogy tesómmal elmegyek egy angol tanfolyamra, de végül áttettem a következő alkalomra, 28-ára.

Ma egy különlegességet láttam, meg is fordultam miatta, hogy lefényképezhessem.

Íme, az Isuzu Piazza Turbo (bárcsak lehetne egy ilyenem...):

Holnap reggel pedig leugrom Petihez Gloucesterbe és égetjük a benzint, hozzávetőleg 11.3 litert száz km-enként.

Az Audi S8-cal indulok Robi barátoméktól. A váltó nincs Sport módban, ennek ellenére nem ment rosszul, az utcánk feléig mentem, mielőtt megfordultam volna. Kéne.

Ezt a mondatot egyik lengyel csajtól tanultam, fél füllel hallottam: nincs okom panaszra.

Egész héten dolgoztam, csak hétfőn küldött el Kulbant egy és negyed órával a vége előtt, de megfogta a kezem és sűrű bocsánatkérések közepette mondta, hogy egy dolgot még csináljak meg, így a veszteség csak negyvenöt perc lett az egész hét alatt. Volt, hogy nem sorolt fel elsők között (hogy kinek hova kell mennie) és amikor mondtam neki, hogy mindig csak fejfájást okozok neki, azt mondta, szeret engem és muszáj neki munkát találnia számomra. Úgyhogy kapcsolatunk váratlanul jó (ha valami van, segít), de hogy konkrétan mi miatt, nem tudom. Azért csütörtökön lecseszett, mert úgy kezdtem el dolgozni, hogy nem vártam meg a mintapéldányt. Pénteken egy csokit hagytam a kocsija szélvédőjén, kíváncsi vagyok, mit szól majd holnap.

Petr-rel is találkoztam ma, több mint egy hete nincs munkája, az ügynökség nem segít neki, csak a holnapi nap biztos valamennyire számára. Annyira nincs munka, hogy az ügynökség már nem is regisztrál új embereket.

Úgyhogy mikor Peti megemlítette, hogy az öregek otthonában (Gloucesterben), ahol dolgozik, felvétel van, megörültem, kértem jelentkezési lapot Petr-nek is, nem vagyok hálátlan, ő is segített nekem (igaz, ez esetemben nem feltétele a segítségnyújtásnak). Igaz, hogy lófasz a seggébe Petr-nek, mert mikor említettem neki ezt, akkor rögtön azt kérdezte, nehéz munka ez és hogy ő Birminghamben nézi az állásokat. De ma mondtam neki, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyeneken gondolkodjunk. Remélem, összejön a munka, a szerződés jól jönne. És az a helyzet, hogy heti három nap munkával 50-170 fonttal többet keresnék havonta. Valamint láttam, hogy annak az ügynökségnek, ahol múltkor voltam, elég sok állása van most is hirdetve. De haladjunk csak szépen sorjában, most szerződés kell és a bevételek emelése a fontos. 

Ha minden jól megy, hétvégére le is ugrom Gloucesterbe Petihez.

A héten voltam a Saab-kereskedésben is, pár alkatrészt rendeltem (_Phoenix_-nek is), de az a gyanúm, hogy potyára megyek be jövő héten, mert a faszi totál levegőnek nézett, még az autó adatait sem írta le. Érik a hangos kurvaanyázás majd, persze angolul is kapnak majd, hogy meg is értsék, ha tényleg így lesz.

Ami miatt szomorú vagyok, hogy Ági mégsem tud kijönni jövő héten, de lefixáljuk majd a tavaszi szünetet.

Viszont pont Ági miatt vágtam bele a felnik felújításába. Ugyanis elég rossz állapotban voltak. Az eredmény lenyűgöző, ahhoz képest, hogy először csináltam ilyet, pláne. _Phoenix_ meg is jegyezte, hogy jól megdolgozhattam vele, ő géppel csinálta a csiszolást. De egy igazi férfi nem pöcsöl gépekkel, a testét használja. Annyira, hogy a munkában észrevettem egyik nap, hogy még a seggem is fáj. Rátérdeltem a gumira és úgy csiszoltam, mint az állat. A Saab-fórumon is megdicsértek.

Teszek is be pár képet:

1. kép: egy felni eredeti állapotában

2-3. kép: csiszolás közben

4. kép: belső oldal eredetileg

5. kép: belső oldal kézzel lecsiszolva

6-8. kép: az újjávarázsolt felnik

Doo doo doo doooo, doo doo doo doooo, doo doo doo doooo
Aaahhh, aaahhh

Where have all the good men gone and where are all the gods ?
Where's the street-wise Hercules to fight the rising odds ?
Isn't there a white knight upon a fiery steed ?
Late at night I toss and I turn and I dream of what I need
I need a hero, I'm holding out for at hero 'till the end of the night
He's gotta be strong and he's gotta be fast
And he's gotta be fresh from the fight
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the morning light
He's gotta be sure and it's gotta be soon
And he's gotta be larger than life, larger than life

Doo doo doo doooo, doo doo doo doooo, doo doo doo doooo
Aaahhh, aaahhh

Somewhere after midnight, in my wildest fantasy
Somewhere just beyond my reach
There's someone reaching back for me
Racing on the thunder and rising with the heat
It's gonna take a superman to sweep me off my feet
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the end of the night
He's gotta be strong and he's gotta be fast
And he's gotta be fresh from the fight
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the morning light
He's gotta be sure and it's gotta be soon
And he's gotta be larger than life

I need a hero, I'm holding out for at hero 'till the the end of the night
Up where the mountains meet the heavens above
Out where the lightning splits the sea
I could swear there is someone somewhere, watching me
Through the wind and the chill and the rain and the storm and the flood
I can feel his approach, like a fire in my blood
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the end of the night
He's gotta be strong and he's gotta be fast
And he's gotta be fresh from the fight

I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the morning light
He's gotta be sure and it's gotta be soon
And he's gotta be larger than life
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the end of the night
He's gotta be strong and he's gotta be fast
And he's gotta be fresh from the fight
I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the morning light
He's gotta be sure and he's gotta be soon
And he's gotta be larger than life

I need a hero, I'm holding out for a hero 'till the end of the night

Ez a hét erről szólt, Kulbant - megmagyarázhatatlan okokból - ilyeneket mondott.

Minden nap dolgoztam, csak pénteken küldtek haza (nem Kulbant, ő  megbeszélésen volt) másfél órával a vége előtt (természetesen ráhúztam húsz percet, így csak egy és negyed óra a veszteség). Belefér. Viszont, ahogy Karen hazaküldött, az érdekes volt. Az egyik szerződéses srác küldött oda hozzá, ott álltam mellette, aztán nem mondott semmit a kérdésemre sem. Visszamentem a sráchoz, az egy kicsit mosolygott/nevetett. Újból Karenhez, aki nagy nehezen kinyögte, hogy haza kell mennem, nincs sok munka. A szemembe sem nézett. Mondjuk tényleg nem volt, az egyik gép, amelyik sok embernek ad munkát, nem működött. Így is szerencse, hogy maradhattam, mert már reggel sem működött, de később megjavult (egy időre). És azt sem gondoltam volna, hogy ilyen sima lesz a hét, mert hétfőn egy órát ültem egy széken, mire találtak munkát. Nem mindenki volt ilyen szerencsés. Többektől (szerződésesektől is) hallom - és én is látom -, hogy sokszor hazaküldenek valakit/vagy engem és ugyanekkor meg valaki épp nézi az oktató videót. Sokan nem értik ezt, én sem.

Valamelyik nap elmentem Solihullba, hogy Norbival kicseréljünk egy alkatrészt az autóban, de nem sikerült, egy csavar nem akart kijönni, mert bele volt rozsdásodva. Vártam, hogy Norbi fikázza, hogy milyen szar, de meglepetésemre csak annyit mondott (pedig ő nem ilyen), hogy ez egy két éves autónál is ugyanúgy előfordulhat, így megnyugodtam. Pláne, hogy az alkatrész végülis nem is csereérett még. Ennek ellenére valamikor meg kellene csinálni. A nemrég vett gyújtáskábel továbbra is szívat, venni kellene egy rendeset, de az is lehet, hogy mi csesztük el, mikor nem tettük fel rendesen elsőre és elvetemedett. De majd mindent megírok akkor, ha letelik az első fél év, de előzetesen annyit, hogy több szívással számoltam, ehelyett nagyon frankón működik az autó.  Épp ma mondta a landladym, hogy a barátja állandóan dícséri a kocsit, nagyon tetszik neki. Apropó, eladtam Andornak, hogy a biztosítás legalább részben legyen rendben (a biztosítási szerződés szerint Andoré az autó, ezt oldjuk meg ezzel, de van, aki azt mondja, ez nem érdekli a biztosítót).

Tegnap nekiálltam a felnik felújításának, ami úgy tűnik pár hétbe bőven beletelik, de legalább lesz mivel foglalkozni.

Az kiderült sajnos, hogy a gumikkal nagyon átvertek, nem kettő kell rá, hanem négy, ennek nem örülök. És ebből kifolyólag a fékhatással sem vagyok elégedett. Pont valamelyik nap történt, hogy a körforgalomban nem adta meg az elsőbbséget egy fabiás és nem sokon múlott, hogy nem kapott az ajtajába egy lökhárítót, éppen meg tudtam állni előtte (mert a barom is megállt, ahelyett, hogy a gázt nyomta volna). Nem szoktam dudálni, most megtettem.

A lakással nagy gondok nincsenek, a nő füvezik mondjuk, kicsit pici a konyha és állandóan ott van, nem kényelmes. Az sem, hogy tegnap sötétben botorkáltam  (kapcsoló a másik végén, nem akartam felkapcsolva hagyni) a folyosón munkába menet és frankón beleléptem a macska szarába, a nadrágom is olyan lett, egész nap szagolhattam a munkahelyen. Valamint tegnap nem tetszett neki, hogy egész éjszaka ment a kis elektromos fűtésem, ami szerinte 35penny/óra. Úgyhogy a további problémák elkerülése végett ki is kúrtam a szobából, akkor nem fűtök. De jó ez, ahhoz képest, hogy az autóba való kiköltözésen gondolkodtam két hete, a 15-18 fok bőven, de a 13 is.

Még annyi hír van, hogy készül a Home Office-om is. Mikor baj volt, az is aggasztott, hogy milyen címet adjak meg hozzá, de szerencsére a litván kollégák kisegítettek a címükkel és az útlevél helyett a személyimet küldtem el, azért nem kár. Mondjuk ez a hülye ügynökség olyan nyomtatványt töltetett ki velünk, amit 2009-ig lehet használni, de azt mondták, nem probléma. Kíváncsi leszek rá.

Hétfőn 348, kedden 151 látogató járt a blogon, igaz, kis csalás volt a dologban, mer a Totalcar blogjára is belinkeltem egy-két agymenést egy "agymenő"-től:)

U. I.: Továbbra is sokat gondolkodom azon, hogy jöjjön-e Ági. 18-ára megvettem a repjegyet, de nem tudom, mi legyen. Azért vettem, ha szar a helyzet, akkor vele együtt megyek haza az autó TAX-ának megújítása előtt, de a helyzet jobb lett. Na nem annyira, hogy csak eldobjak magamtól párszáz  fontot. Ebben a hónapban a biztosítás a TAX-szal együtt majd' 300 font. Ha most nem jönne ki Ági, tovább tudnám gyűjteni a pénzt arra az esetre, hogy mondjuk nyárom hosszabb időre tudjon kijönni vagy ha elküldenek a melóból, ne sírás legyen belőle. Vagy ha az autóhoz kell venni valamit, akkor szintén ki tudjam fizetni. És a munkahely/város váltásához is kellene mondjuk 1000 font, ami ha Ági kijön, a távolba fog veszni. És most kezdem magamban érezni az erőt a munkahely-váltáshoz, hiába, nekem ennyi idő kellett, az angol is fejlődik. De az is tény, hogy kurvára egyedül vagyok, állatok is halnak bele a magányba. Ez a kérdés, várom a kommenteket.

Once there was this kid who
Got into an accident and couldn't come to school
But when he finally came back
His hair had turned from black to bright white
He said that it was frome when
The cars had smashed so hard

MMM MMM MMM MMM
MMM MMM MMM MMM

Once there was this girl who
Wouldn't go and change whith the girls in the change room
But when they finally mad her
They saw birthmarks all over her body
She couldn't quit explain it
They'd always just been there

Mmm Mmm Mmm Mmm
Mmm Mmm Mmm Mmm

But both girl and boy were glad
'cause one kid had it wors than that

'Cause then there was this boy whose
Parents mad him come directly home right after school
And when they went to thier church
The shook and lurched all over the church floor
He couldn't quit explain it
They'd always just gone there

Mmm Mmm Mmm Mmm
Mmm Mmm Mmm Mmm

Szerencsére nem jött meg a gyerek, így zökkenőmentesen tudtam lebonyolítani. Egy hónapot ígértem, háromat töltöttem itt el, de elég volt. Nem nagy igény, hogy legyen áram, internet. És ne dübörögtessék a zenét este 11-kor, ne telefonáljanak éjjel 3-kor. Internet befizetéséhez ne akarják az én bankkártyámat használni.

Mindent bepakoltam az autóba, Petr pedig segített az új lakásba pakolni.

A szobám nem nagy, de megfelel:

Pár kép:

A nemrég említett bajok nagy része, ahogy jött, úgy tűnt el, kivéve a biztosítást, dehát azt beszoptam, arról majd máskor.

Zanzásítva a hetem.

A lakásról: múlt szombaton elment a net, mert a gyerek nem fizette be a számlát, ami 130 font. Arra akart rávenni, hogy a bankkártyámról fizessem ki és két hétig nem fizetek bérletet (úgyhogy tőlem függ, lesz-e net - ezt mondta). Természetesen nem mentem bele (igaza volt Norbinak pár hónapja: "A kisujjad nyújtod nekik és a faszodat is letépnék.") Azóta visszajött a net, de nem fizetett, csak betelefonált, úgyhogy bármikor kikapcsolhatják megint.

Aztán hétfőn már áram sem volt. (Egyébként a mai nap is lekapcsolt, de megtaláltam a feltöltött kulcsot, így lett újra.)

Hétfőn feladtam hirdetést a GumTree-n, a Facebook-on, a SpareRoom-on. Másnap a litván munkatársaim jelezték, hogy beszélnek a landlordjukkal, látták a Facebook-ot. De írtak üzenetet GumTree-ről és SpareRoom-ról is. Ebből egyiket holnap néztem volna, de nemrég írt, hogy kiadta. Egy másik, ami a legígéretesebb lenne, az még nem írt a válaszomra, pedig az a "munkahely" közelében lenne.

De ma elmentem megnézni egy nő hirdetését, pont az ellenkező irányba lakik a munkához képest, de csak 2.5 km a különbség és bár az ajánlott szobája most mégsem kiadó, mutatott egy pici szobát 50 fontért, kaució nélkül. Na, ez már jó, van ingyenes parkolás és internet is, fürdő szép. A hátránya, hogy sajnos dohányoznak és van egy kutya és egy macska is. Óriási előny, hogy angolok és mindig segített a nő (és a barátja), ha nem jól mondtam valamit, így nagyon gyorsan fejlődik majd az angolom, ha oda költözöm. Azt hiszem, holnap pakolunk is tesómmal.

Az igaz, hogy megígértem a gyereknek, hogy két héttel előtte szólok, de nem tudom ehhez tartani magam, mert nem volt korrekt az internettel, az árammal, a hangos, éjszakai zenehallgatással, ez nem így működik. És december elején közölte, hogy nem elég neki a 60 font hetente, így keressek másik szobát karácsonyig. Valamint egy hónapot ígértem neki, háromat töltöttem itt..

A munka:

Minden nap dolgoztam, csak csütörtökön küldtek el fél tíz körül. Mondjuk, nem értem, szerdán is kezdett két csaj és csütörtökön, mikor egy csomóan hazamentünk, akkor láttam, hogy kezdett egy csaj, mert az oktató videót nézte. Mondjuk, nem csak én nem értem ezt az egészet.

Úgyhogy csütörtökön elmentem Gloucesterbe és megkerestem az ügynökséget, akik múlt héten hívtak. Kérdezték, mikor tudnék kezdeni és vissza tudok-e menni másnap. Hát nem tudtam, és amennyiben nem küldenek haza hétfőn korábban, akkor sem tudok. Nem állok olyan jól, hogy bevállaljam, hogy elhagyom Birminghamet. De az olvasó segíthet ennek eldöntésében: érdemes?

Több ügynökségben is jártunk Peti barátommal (aki kicsit rosszul érezte magát, nem is akart találkozni, egyébként apukám barátnőjének fia), egy másikban szintén azt mondták, hogy tudnának munkát adni, más kérdés, hogy angoloknak nem tudok mindent elhinni.

Nagyon szuper nap volt, Petinek nagyon tetszett a Saab kényelme és hifije (a minőségi puha műanyag itt is számít, jobb az akusztikája), nyomattuk is az ABBA-t rendesen, a svéd autóba svéd zenét jegyében. Megnéztük Gloucestert, Cheltenhamet.

Utána pedig elindultunk, Swindonba, hogy találkozzunk _Phoenix_ kommentelőmmel, aki lehet, hogy tud segíteni a jövőben állásügyben és neki is Saab-ja van, tehát rossz ember nem lehet (igaz, ez már korábban bebizonyosodott). Közben átmentünk egy olyan körforgalom-rendszeren (a magic roundabout), amiről már hallottam, de jobban kellett volna figyelni a táblákat, mert csak az tűnt fel, hogy mindenfelé körforgalmak vannak. Nem tudom, hogy éltük túl, de arra emlékszem, hogy az autó ment, én pedig hátrafelé néztem közben és csodálkoztunk. A mágikus körforgalom annyira hatása alá kerített bennünket, hogy még sokáig arról beszélgettünk, akkor is, mikor egy Fordnak nem adtam meg az elsőbbséget egy sima körforgalomban, nyomta is rendesen a dudát. De nem érdekelt bennünket.

Igazából _Phoenix_-éknél lettünk felvilágosítva arról, hogy ez az a különleges körforgalom volt. Nem okozott csalódást (ahogy a barátnője sem, hogy őt is megemlítsem), rendes emberek nagyon. És hihetetlen, de rájöttem az olajszivárgása okára is, amire ők régóta nem: a gyújtáselosztó fedelénél az egyik szimmering valószínűleg kuka. Az enyém sem tökéletes, de az övét már muszáj kicserélni, mert nem tesz jót az olaj a gyújtásnak. Megállapodtunk abban, hogy amelyikünk először talál ilyet (vagy rendel a boltban), az vesz a másikunknak is.

Nem maradtunk sokáig, útnak indultunk Petivel. Elég rosszul érezte magát a nap elején, de azt mondta, a Saab gyógyít, utána jobban lett. Én sem éreztem előtte jól magamat, lehet benne valami. A lelkünknek is jót tett a fél tank benzin suhanássá alakítása, főleg nekem, én aztán tényleg egyedül vagyok, de ő is, ha nem is annyira, mint én. Swindon alatt frankón eltévedtünk, de akkor jöttem rá, hogy _Phoenix_ meg az én tolatólámpámat javította meg, tudtán kívül. Ugyanis nézegettük, hogy mi a fene az a kókány biztosítékos megoldás az akksi mellett, és arra jöttem rá, hogy valószínűleg rossz lehet a tolatólámpa kapcsolója és így ezzel a megoldással oldották meg. _Phoenix_ megmozgatta, azóta jó.

Utána Peti adott még egy csomó filmet, lesz mit néznem unatkozás helyett, mert pl. most sem tudtam elérni a srácot az ügynökségnél, így nincs munka hétvégére.

Mondtam is Petinek, hogy segítsen a környéken munkát találni és akkor minden nap suhanhatnánk...

Annyira jó volt hallani, mikor Petit felhívta a nővére, Ildi (aki osztálytársam volt) és csak ennyit mondott neki: "Itt van velem a Gergő, ez egy jó nap volt."

Képek:

1. kép: Petivel merengünk Gloucester mellett

2.kép: Peti és a Saab

3-4. kép: A magic roundabout Swindonban

5-6. kép: A mini Saab-találkozó _Phoenix_-nél (meg is jegyezte, hogy szép a színe, az övé sem rossz) - egyedi a rendszámom, kiderült

Utálom, hogy mindig bajba kerülök (akár önhibán kívül is), most ráadásul egy bajHALMAZban vagyok...

2011. 01. 26.

Szerencsére a bajok nagy része ahogy kialakult, úgy magától meg is oldódott. De segítettek a litván barátaim is.

Lehet, hogy csak azért, mert épp szüneten voltam, mikor elküldtek egy-két embert, nem tudom, de a lényeg, hogy végig tudtam csinálni. Az üzem két szélső vége között sétáltam egész nap, hoztam-vittem a félkész termékeket (a szén-dioxid kibocsátásom értelemszerűen nőtt sajnos), amin dolgoztam is. Félgőzzel is tartottam a többiekkel a lépést, mint mindig. Az eleje gáz volt, mert lecsesztek, hogy túl gyors vagyok, utána visszavettem, akkor meg túl lassú. Úgyhogy leszartam és csináltam, ahogy épp jó volt, a sebességet állandóan a körülményekhez képest változtatva (hogy azért munkám is legyen, ne maradjak anélkül). Vicces volt, hogy nagyon mosolygott az egyik nagyon jó lengyel csaj (mondjuk nagyon sok nagyon jó lengyel csaj van itt), meg is említettem neki, hogy tetszik a cipője, meg ilyenek és tök sokat segített. Hozta-vitte helyettem a cuccokat, én csak csináltam. Úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom őket, ha nem lenne Ági, már lehet, hogy lengyelül írnám a blogot.

Az ügynökséget hívtam, azt mondták, majd hívnak, nem hívtak, úgyhogy megint nem dolgozom hétvégén, pedig jól jött volna a pénz. Na mindegy, most elhatároztam, hogy a bevételek növelése következik egy szerződéses munka képében és ahogy észrevettem, az angol szókészségem is elég jól javul, itt az ideje a továbblépésnek. Holnap kinyomtatom a TNT nevű csomagküldő/szállító cég jelentkezési nyomtatványát, megnézem a Zlot által küldött hopnlapot, ahol állítólag tapasztalat nélkül is vesznek fel sofőröket (köszi ám, nem vagyok egyáltalán hálátlan, de a közöttünk időnként feszülő ellentét/feszültség még nem indokolja egymás fas***ak szo****ását, még korai), és a hétfőn kereső ügynökség honlapján is regisztrálni fogok.

Kedden felhívtam az ügynökséget, aki keresett. Azóta sajnos elhagytam egy SIM-kártya cseréje miatt a számukat, a neten más számok vannak megadva, így mivel nem kérdeztem, nem tudom, melyik iroda hívott pontosan..

Már éppen kezdtem megszokni a jót, teljesen olyan volt, mintha normális munkám lenne. Tegnap is kerestetett Kulbant, mert szüksége volt rám, de ki sem látszottam a munkából, így maradtam az eredeti helyemen. A nap végén, különösen az utolsó fél órában már semmi kézzelfogható munka nem akadt. A főnökök épp megbeszélést tartottak, de csak odamentem és meglepetésemre nem küldtek haza, sőt a fő-fő-főnök, a supervisor mondta azt, hogy keressenek nekem valamit. Úgyhogy a félig elkészült termékek minőségét ellenőriztem abban a fél órában.

Ma viszont haza kellett jönnöm fél órával a kezdés után. Megértem, tényleg nem volt munka.  Kulbant már reggel rögtön azzal kezdte, hogy elnézést kér, de tuti mennek haza sokan. Ugyanis már tegnap észrevettem, hallottam, hogy abban a teremben, ahol akkor dolgoztam, lecserélik a gépet (vagy valami ilyesmi hosszabb megállás lesz), csak ez akkor nem érződött, mert volt még munka a gép leállása után is, utána meg - ahogy fentebb írtam - találtak számomra másikat. Kezdés után fél órával leállt az egyik legtöbb embert igénylő gép is, mert nem volt alapanyag. Azt mondta, nem tudja a holnapot. Megegyeztünk, hogy megyek és meglátjuk.

Úgyhogy jelentkeztem egy csomó munkára addig is. De az a baj, hogy tapasztalat nélkül nem veszik fel az embert sofőrnek:( Az ügynökséget háromszor hívtam, nem tudtam elérni a srácot, hogy esetleg megkérdezzem a hétvégi munkát. Ígértek visszahívást is, de arról akkor tudtam, hogy hazugság. Délelőtt még gyorsan elmentem fodrászhoz is, mert legalább nem volt tumultus, sajnos ilyen szarul még nem vágták le a hajam.

Nem jó hírek ezek, pláne egy hónappal Ági érkezse előtt, amire nem szándékozom ,rákölteni a megtakarításomat - még szerencse, hogy három napot végig tudtam csinálni, így a heti veszteség minimális, az is a biztosítás miatt van és szerencsére van egy kis tartalékom. De arról majd később.

De ahogy megfogadtam, jövő hónapban minden kiderül.. Kicsit szomorú vagyok, nem tudom akarom-e ezt..

Az elmúlt három napban nem sok dolog történt, tekintve hogy a hétvégét tök- és seggvakarással töltöttem, vagyis pihentem. Szombaton viszont a tesómmal megjavítottuk az autó egy elektromos extráját (a kilencvenes évekre jellemő extra ez, amit nem is használok, de mivel akkora hülyeség, muszáj volt megszerelnünk, részletek az autószerelős posztban pár hét múlva, mert épp a héten veszek kopóalkatrészeket, amiket Norbival fogunk kicserélni). És kértem tőle porszívót is, mert a lakótárs képtelen porzsákot venni.

Ma is dolgoztam, végig, durva nap volt. Utána elmentem az alkatrészboltba, holnap megrendelek pár cuccot az autóba. Ezután lemostam az autót, majd a hétvégére - és az azelőtti hétvégére tervezett - rendrakást csináltam meg a csomagtartóban. Ma hívott valaki és üzenetet is hagyott. Hétvégén sok állásra jelentkeztem, holnap visszahívom.

Ma pedig csináltam egy kis tepsis krumplit húsos szalonnával. Nem lett olyan szar, mint ahogy kinéz.

Ja, és mit adtak el tegnap, amit sajnos nem én vettem meg?

Ezt. 5 méter tömény kényelem.

Méghozzá 751 fontért, Tax áprilisig, műszaki novemberig.

De ez is lejár négy órán belül, 700 fonton áll, senki nem licitált még rá:

Sírok.

... rossz volt hazamenni az iskolából: gyerekeknek és nekem egyaránt (így sokszor még órákat maradtunk).

A képleírásokban hivatkozott dolgokra itt lehet rábukkanni: az első és a második évben.

1. kép: A virággal díszített tábla

2. kép: Az első, döbbenetesen sikeres év után ballagó osztályom (jobb oldalon Laci, akit anno sokat emlegettem, ő mondta fel szinte szóról szóra a tananyagot és róla mondta egy ismeretlen cigánygyerek, hogy rendes embert faragtam belőle)

3. kép: Ballagás után megleptem őket

4-5. kép: A második, szintén sikeres évem osztálya

6-7. kép: A farsangkor mi voltunk a sztárok a saját tervezésű jelmezeinkkel (külön felhívnám a figyelmet a baloldali robot fején lévő dologra: az 1998-ban kapott, első modemünk volt)

8-9. kép: Nálam nem volt ritka, hogy négyen feleltek egyszerre

10. kép: Dolgoztak

11-12. kép: Asztalitenisz versenyek, jó eredmények (A 11. képen látható jobbról a második az a gyerek, akiről meséltem, hogy az első évem kezdetén valóságos bunkó, veszélyes gyerek volt, pár hét múlva már megértettük egymást, a második tanév végén meglátogatott a kórházban is, jobboldalt pedig egy nagyon aranyos kissrác, aki kezdetben alig tudta koordinálni a mozgását, később nagyon jó eredményeket ért el az asztaliteniszben, mikor eltörte a lábát, őt látogattam meg)

13. kép: Rosszak voltak, de fáztak és ezután úgy döntöttek, megjavulnak (úgy lett)

14. kép: A "nagy csobbanás" nevezetű verseny

15. kép (bónusz): Tanárbácsi a kisgyerekeknek tervezett játékban

Nehogy még egyszer visszatérjek.

Chorus

La da da dee da da da da
La da da dee da da da da
La da da dee da
La da da da dee da
La da da dee da da da da da

Be my lover
Wanna be me lover

Verse1

Looking back on all the time we spent together
You oughta know right now if you wanna be my lover
Wanna be my lover
Go ahead and take your time, boy you gotta feel secure
Before I make you mine, baby, you have to be sure
You wanna be my lover, wanna be my lover, wanna be my lover

Chorusx2
La da da dee da da da da
La da da dee da da da da
La da da dee da
La da da da dee da
La da da dee da da da da da

Bridge:
A ha ye heyee wanna be my lover
A ha ye heyee wanna be my lover
A ha ye heyee wanna be my lover
A ha ye heyee wanna be my lover

Rap
I must confess
Girl, yes, I wanna be your lover
Take a chance, my love is like no other
On the dancefloor getting down
Hold tight, I'll never let you down
My love is definitely the key
Like boyz ii men Im on bended knee
Loving you, not like your brother, aw yeah
I wanna be your lover

Verse2

I hear what you say, I see what you do
I know everything I need to know about you
And I want you to know that it's telling me
You wanna be my lover

Chorusx1

Bridgex1

Oh be my lover yeeeeehhhh.
Until the end of time, wont you be mine on mine,
Oh be my lover, I know you wanna be my love, I know you wanna be miiine.
Chorusx1
Bridgex1
Oh be my lover, yeeehhhh.

Már nem is lepődöm meg azon, hogy tegnap és ma is végigdolgoztam a napot. Tegnap és ma is hívott az egyik kiscsaj a hátsó terembe, ahol a présgépet kellett kezelnem. Természetesen Kulbant kerestetett pár óra múlva, mert a benti présgépet kezelő új munkaerő balfasz volt, én kellettem neki. Ez ma is megismétlődött. És integet munka után a parkolóban:)

Ma is odajött hozzám Kulbant reggel és kérdezte, hogy hívott-e Petr. Mondtam, igen, nem valami boldog. Aztán azt mondta, hogy az volt a baj, hogy nem ment vissza dolgozni karácsony után (nem is értem, nem vagyunk szerződésesek). Mondtam neki, hogy pedig Petr mondta, hogy 11-én érkezik vissza Csehországból (Kulbant letagadta: nekem mindegy).

Viszont másfél órája beszéltem Petr-rel és felhívták az ügynökségtől Kulbantot és az a(z igazi) bajuk, amit én is többször leírtam már, hogy Petr értetlen, sokszor, mikor haza küldték, magyarázott, nem akart menni. Hát, ez volt a baj. Viszont ma délután már dolgozott a DHL-nél. Azért ennek örülök.

Gergő, Anglia, Birmingham, fürdőkád

Valamiért nem tudok már szöveget beszúrni az előző poszt végére, ezért itt folytatom.

Ahogy korábban említettem, nemrég ért be nálam a Lexus GS első generációjának formája. Ha sorrendet kellene állítanom, akkor a második- és első generáció mindenképp a harmadik előtt lenne:

Ez utóbbi kékben nagyon tetszik. Drukkoljon nekem mindenki, hogy legyen egy rendes munkám és vehessek egyet majd.

Ez egy elég gyors Lexus GS430-as, a legújabb generáció. Elég modern szerkezet, ebben pl. a menetstabilizáló ellenkormányzásra is képes. Állítható futómű, változó áttételű kormány, elektrohidraulikus fékek vannak benne. Utóbbit a Lexus nem reklámozta, ellentétben a Mercedesszel, akik nagyon beszoptak vele, ebben működik azóta is.

4.3-as V8-as motorja van (a világ egyik legfinomabb motorja), 160-nál nyolc litert fogyaszt) hatfokozatú automatával, 6.1 alatt van százon.

Azért mentünk gyorsan, mert valószínűleg beragadt a gázpedál, már nem emlékszem, de valami gond lehetett, mert a Lexus-értékesítő ki akart szállni:))

Tényleg tud menni:

Érdekes egyébként, mert vezettem az ennél is gyorsabb (5.9 százra) hibrid verziót, amiben egy 297 lóerős 3.5-ös hathengeres (sajnos nem soros-, hanem V) benzinmotor és egy 200 lovas elektromotor volt, mégis ez tetszett jobban. A hibrid fokozatmentes váltója valahogy nem illik ehhez. Cserébe a fogyasztása jobb, mint egy dízelnek. Nekem a 430-as kellene.

Viszont a formája nem jön be annyira, a belső viszont igen. Legjobban egy második generációs kellene a harmadik belsejével.

Íme a második generáció, amit szintén vezettem már:

Show you where
Show you where
Show you where

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Omen... omen...

Straight from the underground,
Let me kick this quick, def mystic
In other words let the spirits get to you
Drop a spell, kinda like voodoo
Experience the power to be hold
Strong enough to make the space unfold
Eyes roll back with a signal -dead- I'm ready
Nightmares, kinda like Freddy
Please to present the knowledge of the mind
To make you dance intellect combined
It's time for the pro to go to work
Droppin' bombs as you get beserk
Trancin', trancin', buggin' like a mother while you're dancin'
Just a taste of something to get with
Why ? Cause my ways are mystic

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Omen... omen...

Black by historical demand
The lyrical miracle, known as the prodigal
Look in my eyes and all you see is darkness
Wait a second watch as the sparks get
Bright enough to light a pass to a new zone
Dance as the beat keeps on
Mesmerizing, with my voice rising
Can't control the way I'm hypnotising
People in the house to make you move
Hip hoppin' in a trance type groove
Barriers of thought are broken
Magical my practical skills smokin'
Heat it up, heat it up, give me the mike and watch the AK beat it up
A little taste of something to get with
Why ? Cause my ways are mystic
Cause my ways are mystic
Cause my ways are mystic

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Play it back !

Do what you want, do what you need
Do what you want, do what you need

Omen...

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Do what you want, but think about the omen
A vision in your mind will lead your way
Go where you want, but don't forget the omen
A light at your side will show you where

Ma elég érdekes dolgot tapasztaltam a munkában. Természetesen végigcsináltam a mai napot is.

Épp dolgoztam, mikor Kulbant odajött és megkérdezte, hol van Petr. Azt mondtam neki, hogy várja az ügynökség hívását. Ennyiben is maradtunk. Majd később szintén odajön és azt mondja, hogy nem kell Petr többet. Először nem is értettem, de látszott, hogy előjött belőle a szívtelen. De ezek szerint nem véletlenül mondta tegnap, hogy én kellek neki, nem Petr. Még később csak annyit kérdeztem tőle, hogy miért én mondjam ezt neki.

Nem tudom, mi lehet a baj, de az tény, hogy Petr elég értetlen. Lehet, hogy ez a baj, nem tudom. Viszont nem értem, hogy ehhez nekem mi közöm van, miért nem ők mondják meg neki?

Felhívtam és elmondtam neki. Elég higgadtan fogadta. Volt benn az ügynökségnél, ahol azt ígérték, felhívják, ez nem történt meg.

Ilyenkor felmerül bennem, hogy én leszek a következő. Vagy van némi örömre okom (már ami a saját helyzetemet illeti)?

Nem is értem, mi történt, de történnek újabban jó dolgok is velem. De előtte elmesélem az otthon töltött bő másfél hét történéseit, az utat.

21-én délután elindultam (csak úgy siklottam) Watfordba. Ugyanis az ex-lakótárssal, Andorral, az autószerelővel mentem haza - felajánlottam neki 100 fontot az oda-visszaútra, elfogadta. Jól is jött, mert egy ideje hallok egy furcsa, nyikorgó hangot az autóból (csak hidegen), legalább azt is meg tudom neki mutatni, mikor visszajövünk, bő másfél hét a hidegben, csak elég lesz neki, de erről később. Kicsit aggódtam, hogy pont Watfordban hagyom az autót, de ez nem kívánságműsor.

Este hét körül el is indultunk Andorral. Szépen haladtunk, a komphoz is odaértünk, pedig nagy volt a dugó a közelben. Nem baj, késett egy órát. Ott elfilozofálgattam azon, hogy a korábban nem szeretett forma, konkrétan a Lexus GS300-é, mégpedig az első generáció formája pár hónapja kezd beérni a szememben (sosem vezettem, csak a két legutolsó generációt). Szép fehér volt, az alsó része kicsit sötétebb, szép felnikkel. Meg miért járnék kétliteres autóval, ha lehetne háromliteres is. Mindegy, ez a jövő zenéje, a biztosítás és a normális munka hiánya miatt.

Utána hatoltunk rendesen az éjszakában, egészen Belgiumig, ahol észrevettük, hogy nem megy a fűtés, de a hőmérő szerint minden rendben van. Megálltunk, akkor már jött a gőz a motortérből. Eltört az egyik vízcső és a víz a turbó csövére folyt. Andor betöltött egy kis vizet és elmentünk a következő benzinkútig. Olyan melege volt a motornak, hogy a nívópálcát is kinyomta kb. egy liter olaj mellett. Persze, Andor nem hozta a felszereléseit, le is csesztem, hogy rendben van, hogy egy öreg autóval útnak indulunk, de hozhatta volna. Mindegy, valamit csak talált, legalább szétszedte. Csak mivel éjjel három óra volt, nem tudtunk szerezni alkatrészt. A benzinkúton még ablaktörlő és ablakmosó sem volt, pedig ezeknek alapból lennie kellene (fateron kívül nem ismerek olyat, aki nem tudja használni az ablaktörlőt és mosófolyadékot, igaz, ő a szellőzést sem). Úgyhogy elindultunk az éjszakában, a hóban-fagyban valami szervizt keresni, hogy reggel már tudjunk hová fordulni, meg rá is értünk. Az autópálya mellett, a szalagkorláton túl mentünk, találtunk egy felüljárót és a rövidebb úton, egy sáros-havas dombot megmászva jutottunk fel rá. Úgy tűnt, találtunk is egy szervizt, legalább tudtuk, hova kell visszamenni később. Visszabandukoltunk kerülővel az  az autóhoz (kíváncsiak voltunk, el tudjuk-e juttatni az autót a szervizhez víz nélkül, akár többszöri megállással), szétfagyott lábbal, Andornak vizes is volt a cipője..

Eltöltöttünk pár órát a hideg autóban és reggel útnak indultunk megint. A szervizben csak egy takarító nőt találtunk, ő meg is mutatta a gyűjteményüket vízcsőből (elég komoly volt), de pont olyat nem találtunk, ami nekünk kellett volna. Viszont azt mondta, hogy a szemben lévő szervizben talán tudnak segíteni. Bekopogtunk, kijön a szerelő, mutatjuk neki, hogy mi kellene, erre megkérdi, öreg autó-e. Mondjuk, hogy igen, erre azt mondja, vegyél új autót (mintha az nem romolhatna el), de benn állt egy Audi Q7-es. Végül adott csövet, méretre is vágta. Mikor kérdeztük, mivel tartozunk, csak öt euró volt a válasza. Viszont nálunk csak font volt, felajánlottunk neki öt fontot. Kérdezte, van-e ez öt euró, de megnyugtattunk, hogy van, de ekkor meglátta rajta Erzsébetet és akkor megnyugodott. Andor be is szerelte a csövet, én a szemközti étteremből szereztem csapvizet a motorba és elindultunk.  Ekkor készült a kis videó. Persze egész úton ugrattam Andort, hogy dízel Opelt kellett volna vennie kilencezer fontért.

Aztán megint leállt egyszer, szintén Belgiumban. Andor már mindent szétszerelt, ami egyáltalán lehetséges, aztán összerakta, akkor beindult (kicsit mérges voltam, mikor beindult, de Andor is, mert nem jött rá, mi történt) és hazamentünk vele. 700 km-ert vezettem, a legutolsó etap is az enyém volt, akkor már nagyon fáradt voltam, de félálomban nyomtam az osztrák autópályán 130-40 körül a hegyek közt, így legalább nem aludtam el.

Zalaegerszegig, úgyhogy a fél ország, egy 300 km még ezután jött, a nagybátyámék jöttek el értem. De a legújabb, elég merész tervükről külön posztot fogok írni, mert elképesztő.

Reggel fél nyolc körül érkeztek meg, anyukám és a főnöke nem kezdték el a rendelést (ezt beszopták a betegek), hanem megvártak, kajával. Jól jött, hogy adott hatvanezer forintot, amiből tízet vissza is adtam neki, mert kifizette a fuvaromat is Zalaegerszegről. Mamám nagyon sírt, örült, mikor reggel felhívtam. Nem akartam lefeküdni, hogy éjszaka tudjak aludni, meg is ígértem neki, hogy egy órán belül ott leszek nála. De délután fél négykor ébredtem az ágyamban. A Samsonite bőröndöm kulcsát Angliában hagytam, de szerencsére sikerült kinyitnom tíz perc alatt egy körömreszelővel. Az otthon töltött idő nagyon jó volt, fasza kajákat ettem végre és három kilót híztam nyolc nap alatt, nem törődtem csomó szar dologgal, kurvára jól éreztem magam. Voltunk Ágival moziban - megnéztük az Üvegtigris 3-at -, megnéztük a csincsilláimat - adtam is húszezer forintot Diának, aki vigyáz rájuk. Voltak szar pillanatok is, pl. mikor elmentem a másik mamámhoz és kiderült, hogy apukám rendszeresen elviszi hozzá a blogomat kinyomtatva. Mostanában sikerül rendszeresen megdöbbenteni az ismerőseimet, mikor ezt meséltem nekik, úgy lestek csak, mint amikor nemrég a tesóm lakótársai a könyvemet küldték vissza a feladónak. Bennem nem okozott semmit, mert annyira érthetetlen ez, hogy na (de el fog költözni a blog). Viszont mindenképpen van pozitív hozadéka a dolognak, hogy a mamám - úgy tűnik - észrevette magát. És ami a legjobban esik az egészben, hogy a tesómnak is küldött ötvenezer forintot, sőt karácsonyra is kaptunk tízezer forintot. Én a küldött pénz miatt tudtam haza menni, mindenképp hálás vagyok neki.

Anyukám búcsúzáskor csak annyit mondott, hogy rá mindig számíthatok. Bár nem kell neki visszaadnom azt a csomó pénzt, amit adott, mégis vissza fogom adni.

Visszafelé szerencsére Andor eljött értem Pestre (egy ötezrest adtam neki ezért). Oda pedig Alex vitt (anyukám főnökének fia) a szolgálati Opel Insigniával. Nem örültem, mert Alex úgy vezet, mint az állat, gyerekkel a hátunk mögött. Tázlárnál a tükörjégen 120-140-nel csapatott (utána 200), a kanyarokban is hatvan körül, és sokszor elég durván megcsúszott az autó hátulja, villogott is a menetstabilizáló rendesen. Még jó, hogy a hátulja, az alulkormányozottságot nem olyan könnyen fogják meg a menetstabilizálók. Mondtam is neki, hogy azért vigyázzon, a menetstabilizáló sem tudja a fizikát seggbe kúrni. Az Insignia végre az első Opel, ami vállalható utastérrel rendelkezik, főleg ezzel a világos félbőr belsővel, de a műanyagok elég ócskák benne. A Saabom ajtajának legalja, még a küszöbre csukódó rész is puha, itt kőkemény, anyukám főnökének három éves Passatjáé szintén.

A visszafelé út elég zökkenőmentes volt, (Viszont egy baromi pozitív csalódás volt a Dacia Duster formája, ahogy többször is elsuhant mellettünk. Baromi jó a formaterv, úgy néz ki, mint valami Dakarra készülő, épített homokfutó. Egyszer kell egy ilyen.) el is értünk volna egy majd' négy órával korábban induló kompot, de végül nem fizettünk be rá. Mikor Watfordba értünk, meg is akartam mutatni az autó furcsa hangját, de a rohadék másfél hét hidegben indulás után nem csinálta! Utána és azóta is mindig, de akkor pont nem!

Azóta minden hétköznap dolgoztam, sőt, haza sem küldtek. És elég érdekes folyamatokat látok a cégnél velem kapcsolatban. A főnök, Kulbant újabban meg szokott dícsérni. Sőt, újabban kicsit elszomorító, hogy múlt hét óta tizenkettő új embert számoltam meg a cégnél, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy túl sokan vagyunk ennyi munkára. Tegnap is már reggel kezdődtek a gondok, mert először nem volt munkám, de Kulbant elküldte többször is a szerződéseseket onnan, hogy legyen munkám. Sőt, délutánra annyira nem volt semmi, hogy felajánlottam neki, hogy haza is mehetek, de akkor ma adjon majd munkát. De nem engedett, mondta, hogy szükségük van rám. Ma sem volt jobb a helyzet munka terén, és kérdeztem is, hogy mehetek-e holnap, mert Petr haverom is jön már, erre Kulbant azt felelte, hogy "nekünk rád van szükségünk, nem Petr-re"). Nem kicsit lepődtem meg. Nem nagyon volt munka, el is küldött a másik főnökhöz, Karenhez, de ő sem tudott semmit, és még így sem küldött el, nagy nehezen találtunk valami gagyi feladatot.

Érdekes ez a kulbant-i metamorfózis (nem küld haza akár a műszak vége előtt negyed órával, percekig keresi a szemmel láthatóan nem nagyon létező munkát, dícsér), mert régebben körülnézés nélkül is simán elküldte az embert haza, sokszor még egy "sorry" sem hagyta el a száját.

Sajnos a _Phoenix_-féle állással kapcsolatban nincsenek jó hírek, úgy tűnik, hogy a sofőrük marad még egy darabig, csak szeptemberben tűnik biztosnak a távozása, kivéve, ha addig talál valamit (hajón akar énekes lenni).

A biztosítással kapcsolatban annyi a hír, hogy bár megkapták az ünnepek előtti e-mailt, Andor múlt pénteken felhívta őket és küldik a bonus igazolását. Azt kell majd továbbítanom és harcolnom, hogy adják vissza a fölöslegesen befizetett összeget.

Valamelyik nap vettem Áginak egy repjegyet február 18-ra, már várom.

A jókedvet csak erősíti, hogy úgy jöttem vissza Angliába, hogy majd' 650 font volt az angol számlámon, ami ahhoz képest, hogy a tesómnak kifizettem az 500 fontot és az autóra is költöttem majd 170-et, plusz 310 font van feleslegesen a biztosítónál, azt hiszem elég jó. Tudok én. Már nem leszek annyira ideges, ha kimarad egy-két nap vagy esetleg késve jön a fizetés, van tartalék.

Azt, hogy mostanában Németországgal szemezgetek, egy másik posztban mesélem el.

El tudnám ezt viselni. A vége a legkomolyabb:

 Abba: Happy New Year

No more champagne
And the fireworks are through
Here we are, me and you
Feeling lost and feeling blue
It's the end of the party
And the morning seems so grey
So unlike yesterday
Now's the time for us to say...

Happy new year
Happy new year
May we all have a vision now and then
Of a world where every neighbour is a friend
Happy new year
Happy new year
May we all have our hopes, our will to try
If we don't we might as well lay down and die
You and I

Sometimes I see
How the brave new world arrives
And I see how it thrives
In the ashes of our lives
Oh yes, man is a fool
And he thinks he'll be okay
Dragging on, feet of clay
Never knowing he's astray
Keeps on going anyway...

Happy new year
Happy new year
May we all have a vision now and then
Of a world where every neighbour is a friend
Happy new year
Happy new year
May we all have our hopes, our will to try
If we don't we might as well lay down and die
You and I

Seems to me now
That the dreams we had before
Are all dead, nothing more
Than confetti on the floor
It's the end of a decade
In another ten years time
Who can say what we'll find
What lies waiting down the line
In the end of eighty-nine...

Happy new year
Happy new year
May we all have a vision now and then
Of a world where every neighbour is a friend
Happy new year
Happy new year
May we all have our hopes, our will to try
If we don't we might as well lay down and die
You and I

Sokszor a mai napig könnybe lábad a szemem, mikor arra gondolok, milyen nehéz volt ez az év. Azt hiszem, minden túlzás nélkül, tiszta tekintettel állíthatom. És bár a jövő évre vonatkozó előjelek semmi jóra nem utalnak, hátha sikerül.

Amit nagyon megtanultam, sajnos 28 évig kellett rá várni: nem számíthatok senki másra, csak magamra.

Bár nagyrészt tudom, hogy mik a hibák, de azt nem tudom, hogy elég leszek-e egymagam ebben a nehéz helyzetben. Eddig is csak azért jutottam, mert ha kell, baromira tudok spórolni, és a szerencse is megtalált egy pár hét erejéig. Igaz, itt volt az ideje, meg volt a böjtje.

A blog népszerűbb lett, mint gondoltam volna, igaz, nem azért kezdtem írni, mert népszerűségre vágytam, de mindig jó érzéssel tölt el, mikor kapok egy kedves hozzászólást vagy egy e-mailt, hogy már régóta olvassák - netán az elejétől (A rosszindulatúak megjelenése is valószínűleg a - nem várt - népszerűség átka.). Pedig nem érdekes, ahogy én magam sem.

Stílszerűen ezzel a gyönyörű számmal búcsúztatom ezt a hihetetlen évet (aggódom is, hogy összetörök valamit a kilencmilliós (LOL!) étkészletből:

Éppen (persze teljesen véletlenül, hehe) kapcsolódik az egyik posztomban kialakult, teljesen értelmetlen vitához. Nagyon sokszor szóba került szegény kommentelőm:)

A videó készítésének körülményei: sok km gyaloglás és hegymászás (sáros-havas volt), többszöri szétfagyással: