Olyan jó, hogy panaszra nincs okom, úgy örülök.

A mai napot is végig tudtam dolgozni. Szünetben elmentem egy gumishoz, tíz fontért cserélnek gumit centírozással, igaz, új szelep is benne van az árban. Van, ahol ötért is, majd megnézem. Viszont elmentem egy puruttya helyre is, ott tuti a lehúzás volt a lényeg, mert azt mondták, hogy mérettől függ és mikor elmondtam a méretet, tizenöt fontot mondtak kerekenként (anyád). Csak gondoltam, megkérdem, ha már ott vagyok a postán és próbálok a három hónapja, kétszer kifizetett postaköltséggel megrendelt könyvem után nyomozni. De valószínűleg elmegyek Watfordba, mert a Norbi által egy hónapja ígért szerelés elmaradt, azt is Andornál kellene elvégezni. De fasza, kidobtam tizenkétezer forintot az ablakon (vettem Norbinak két karton cigit, hogy ne legyek ingyen élő, mert itt drága, sokat spórolt vele, meg eleve a magyar ára...) és csak kedves akartam lenni..

Sajnos az öregek otthona továbbra sem hívott még.

Ági pedig egy akkora nulla, hogy még ebben a mondatban rehabilitálnom kell a nullákat, elnézést is kérek tőlük: Bocsánat!