Gergő blogol

Az az igazság, hogy nem akartam ma új posztot írni, megelégedtem volna a tegnapi kiegészítésével. Például elfelejtettem megírni, hogy tegnap kipróbáltuk az autót autópályán és már tényleg nem ráz, Andor nagyon jól megcsinálta. Csak úgy falja a kilométereket.

Valamint egy vicces sztorit sem meséltem el. Épp takarítottuk az autót, mikor megjelent a fodrász férje. Beszól, hogy "milyen szép autód van". Csak illendőségből kérdezgettem az autójáról (egy 1.6-os Ford Mondeo, 98-as), mert annyira nem érdekelt. Azt hittem, kétliteres, de azt mondta, hogy ő is azt hitte, mikor kipróbálta (röhej1).

Kérdeztem, hogy mennyit fogyaszt, és meglepő volt a válasza: "öt-hat liter, de én százhatvan (!) alatt nem megyek vele" (igazi röhej). Aha. Az a helyzet, hogy egy ilyen pöcs 1.6-os egy ekkora karosszériában ilyen sebességnél garantáltan zabálja a benzint, többek között ezért sem vettem pöcs motorral szerelt autót. Mikor meséltem Andornak, azt mondta: "aha". Valószínűleg azért nem megy százhatvan alatt, mert akkor szétfeszíti a benzin a tankot:)

Viszont ideges vagyok. Ugye tegnap hívott az ügynökség, hogy menjünk hajnalban. Mentünk. Jó volt, elég könnyű munkát kaptam. Aztán felhívtak dél előtt is pár perccel, hogy holnap is így kellene menni, mert a reggel húzós, most akkor van szükség nagyon emberre.

Délután pedig azért hívtak, mert mégsem kell menni holnap, de legyünk készenlétben, mert ha hívnak, akkor mennünk kell. Qrvajó, mert így nem tudok a fagyasztóba sem menni. Ez a legszarabb. Nem is értem a helyzetet, mert reggel bár alig ment pár sor, ennek ellenére emberhiány lehetett, mert még a szerelők is soron dolgoztak.

Írtam egy e-mailt az ügynökségnek, hogy nem értem a helyzetet és ha tudnak másik munkát adni, akkor hívjanak, bár tudom, hogy a jobb munkákat az angoloknak tartogatják.

Egyelőre ennyi.