Ami az előző poszt videójából kimaradt, hogy Andor megnézte a két első kerékcsapágyat (a hátsókat legközelebb) és jók. A féket bekente egy csodaszerrel, de annak neki kell futni még egyszer, mert továbbra is szar hangja van. Az első futómű is hibátlan, tök jó. Andor az olajszintet is megnézte (az elmúlt 7000 km-en leszartam) és az is jó. Igaz, miért is enné az olajat, mikor csak 250 000 km van benne?
És fontos állomáshoz érkeztem, mégpedig tegnap: Virtuálisan fejbe kólintottam magamat.
A bal hátsó futómű lengéscsillapítója az utóbbi pár hétben nem szimpatikus, bár menetkényelemben így is sok mai autót kenterbe ver. Akartam venni kettőt. De ezzel úgy döntöttem, várok. Nem azért, mert nem tehetném meg, mert bár tényleg az autó jelenti az elfoglaltságot és stresszoldást ebben a nehéz helyzetben, de nem verseny ez. A Saab már így is nagyon-nagyon jó állapotban van, több mint üzembiztos. A legfőbb indok azonban az, hogy most hogy kezd rendeződni a helyzetem, nem szabad beletörődni, megállni, hanem keresni kell többet fizető munkát vagy valami hétvégit és utána folytatódhat a helyreállítás, a fontos dolgok megtörténtek, olyanok, amivel egy átlag, igénytelen autótulaj még nagyon sokat elmenne. Hallottam egy ügynökségről, akik állítólag tudnak munkát adni (Petr-től hallottam, akivel tagnap az utcán találkoztam, amúgy két hete nincs munkája, nincs semmije). Ha már eddig eljutottam, akkor most kell résen lenni. A kuplungbovdent viszont megveszem, mert nyugodtan szeretnék aludni. Nem olyan olcsó, mint gondoltam, illetve az olcsót nem merem megvenni, gondolkodom a gyárin.
Megint belement az autóba 500 hibamentes km. Az új gumik nagyon jók, a gördülési zaj szinte megszűnt. A régiek olyan szarok voltak, hogy alig jöttek le a felniről. Bár azokkal is el lehetett volna közlekedni (ahogy a kicserélt alkatrészek 90%-ával is), de nem akartam. Imádom, ahogy suhan.. Soha nem adom el. Soha.
Jut eszembe, anyukám vett egy két és fél éves Toyota Yarist egy 83 éves bácsitól, 2500 km-rel. Annyit nem mentek vele, hogy akksit kellett cserélni. Kicsit sajnálom az Ignácot, mert nagyon jó formájú autó volt és baromi jó motorja van. Ha nem lenne benne az a szar Opel-ülés és jobb lenne a futóműve, annál jobb nem kéne egy átlagembernek. Valaki jól fog vele járni (IYR-959), mert újak a fékek elöl-hátul, a lengéscsillapító is egy-két hónapja lett cserélve, toronycsapágyakkal együtt, az olaj is le lett cserélve eladás előtt, ahogy kell. Sőt, még a régóta törött, új, gyári hátsó fogantyút is megvette 25-ért, amit 8-ért cseréltetett ki. Így kell eladni egy autót, hogy ne a Balkánhoz tartozzunk.
Ahogy anyukám barátja mondja, aki bármilyen autót megvehetne (egyébként az aktuális Passat-ja van egy régi Swift mellett): "A Suzuki az Autó, a többi csak hiúsági kérdés."
Igaza van, remélem, a Volkswagen nem tesz nagy kárt ebben a márkában, nem érdemli meg, ennyire strapabíró autókat senki nem készít.
Szia, Ignác, hiányozni fogsz!
A hirdetés itt található, katt!
Képek:
1. Andor és a kuplungcsere közben lévő Volvója, váltó le van szedve
2. A Saab kezelésre vár (nem sokat kapott)
3. A Saab alulról: minden rendben
4. Kerékcsere, egyéb ellenőrzések
5. És a stílus. Az öreg bácsi ezzel volt a Tesco-ban
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.