Mint látható a már akkor megosztott videón, jól éreztük magunkat. Az autó nagyon finoman működik (poszt az első fél év tapasztalatáról egy héten belül), ennyi szórakozás csak jár az embernek.
Voltunk Petivel a gloucesteri történelmi kikötőben, jártunk az álomszép Bourton-on-the-Water-ben, ahová még tuti, hogy párszor vissza fogok menni. Eddig nem igazán fogott meg Anglia, de ez tényleg csodaszép, megnéztük a zsúfolt, de nagyon hangulatos Motor Museumot is, ahol még MZ-t is láttunk. Már régóta terveztem, hogy másoltatok az autóhoz egy pótkulcsot, most ezen is túl vagyok, Birminghamben tizenkét font lett volna, itt csak nyolc volt. Vasárnap elmentünk Cheltenhambe megnézni a Car Boot Sale-t is, a várost sajnos nem, mert Peti nem hozott kabátot és nagyon hideg volt. De megállapítottuk az ott álló, 250 lóerős, mangó színű Volvo V70R-ről, hogy nagyon kéne.
Peti apukája rendes volt, pumpált az autó kerekébe, éreztem is, hogy nem volt az igazi, de visszafelé nagyon szépen suhant az autópályán. Ez az igazi világa, nem a város, kényelmes utazóautó.
És majd rakok be videót arról is, ahogy - az egyébként zenéket is szerző - Peti improvizálva játszik a 2500 fontos csúcs, japán akusztikus zeneállomásán.
Képek:
1. kép: A gloucesteri kikötő (később vettük észre, hogy a pucsító faszit is lefotóztuk)
2. kép: Szintén a kikötő
3-4. kép: Bourton-on-the-Water
5-9. kép: A múzeum a szép autókkal, reklámtáblákkal, játékokkal, MZ-vel
10-11. kép: A cheltenhami bolhapiac, vicces táblával
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
klarky · http://kreport.blog.hu/ 2011.03.04. 10:02:00