Gergő blogol

Nagyszerű szülinapi ajándékot kaptam most, hogy a Saab letérdelt és táppénzre vonult (ideiglenesen nem is lakik itthon), hurrá, megint szerelünk, annyira belejöttem, de a kezét törném le annak, aki nem tartja karban az autóját. De most a szerelés miatt megbocsátok. És buszozom:)

Szombaton dolgoztunk a DHL-nél, természetesen a nevünk megint nem volt a listán, ilyenek ezek, engedtessék meg nekem, hogy lehülyézzem őket (már írtam arról, mikor normálissal találkoztam...). Egy baromi nagy hibát fedeztem fel a raktárban, a főnök kérdezte is, hogy megyek-e másnap. Munka után történt az autóval a gond, de hazamentem vele, vagyis "aranykezű" Gáborhoz, tesóm lakótársához.

Este Petr lemondta a  másnapi munkát. Azt mondták, oké. Egyébként reggel héttől délután egyig dolgoztunk volna, csodákoztunk is, mert nem így van ott a munkarend. Dehát mindegy is, mert lemondtuk. Azért reggel hívtak, hogy el kellene menni a DHL-be, de tudják, hogy rossz az autó. Mondták, hogy menjük Petr-rel taxival. Mondtam nekik, hogy gondolkodtunk rajta előző nap is, de az tuti negyen-ötven font oda-vissza, nem vállalom. Azt mondták, kifizetik. Kérdeztem, hogy mikor végzünk, ha most mennénk, és a válasz az volt, hogy kettőkor. Megjegyeztem, hogy nem nagy biznisz három-négy órára taxival menni, de nem hatotta meg őket. Petr-t nem lehetett elérni, de azt mondták, hogy: "Görgöli, mindenképpen kellene menned!" Így rendeltek nekem egy taxit és elmentem három és fél órát dolgozni (jó, hogy csak ennyit, mert nem ettem és nem is ittam semmit). Persze, megint adták magukat, ott volt a nevem a listán reggel hattól (akkor újra: eredetileg reggel hétre hívtak, holott ilyen nincs, de mindegy, mert ezt is lemondtuk...). Ott számítógépen dolgoztam, de nem éreztem úgy egyáltalán, hogy én ott annyira hiányoztam volna. Történt érdekesség is, a mamám apukámmal (inkább őt sejtem emögött) küldetett ötvenezer forintot. Nagyszerű, most én érzem magam úgy, mint mikor a tesóm Angliába költözése előtt mondtam a másik mamámnak, hogy adjon pénzt neki és kapott is kétszáz eurót. Akkor mondta a tesóm, hogy: "Úgy örülök, már biztos nem lesz gond, nagyon jól jött ez a pénz." Én is örültem neki nagyon.

Hétfőn az egészségügyi termékeket előállító cégnél húztam az igát a présgépen, nem küldtek haza. Utána bementem az ügynökségbe, hogy kifizessék a pénzt, de a menedzser, aki ígérte, nem volt benn. De azt mondták, ha megígérte, ki is fogja fizetni (kíváncsi leszek).

Ma is ugyanott dolgoztam (november elseje óta), megint a présgépen, de sokat álltunk is, akkor takarítottunk. Ma sem küldtek haza, juhé! A nap végén megkérdeztem a főnököt, hogy menjek-e, most lebaszott, hogy ne kérdezzem ezt állandóan (csak gondoltam, ha az ügynökség nem hív, udvariasan megkérdem), hanem menjek.

Más: Reggel épp rápillantottam az e-mailjeimre és olyat láttam, amin egész nap gondolkodtam, hogy biztos álmodtam. _Phoenix_ nevű kommentelőm írt e-mailt, konkrétan ezt:

"Üdv

Az lenne a kérdésem, hogy ha a közeljövőben (1-2 hónap) lenne munka, ahol melózok, akkor érdekelne? Valszeg kamionos meló lenne. Én Swindonban lakok, ez kb másfél-2 órányira van Londontól nyugatra. A munka még innen kb 25-30 percre van, szval nem vészes. A lakhatásban az elején tudunk segíteni, amíg találsz magadnak valami megfelelőt.
Ez az egész abból jött, hogy az egyik srác valszeg (nem 100%) le fog lépni januárban.
Azért gondoltam rád, mert tudom, hogy szükséged van munkára és éppen ezért jól teljesítenél, nem úgy mint ez a sofőr.
Valószínűleg egy ERF 3 tengelyest vezetnél. Ez egy állateledellel foglalkozó nagyker. Mi (targoncások) állítjuk össze a raklapokat, amit el kell szállítani Wales és Southampton között elég sok felé.

Mostmár megvan az email címem, ha kérdésed van, akkor nyugodtan írj. Ha többet tudok, majd írok.

További szép estét.

Zotya"

Baromira megörültem neki, épp az előbb beszéltünk egy laza negyvenkét percet, nagyon rendes gyerek benyomását keltette.

A napokban megtudtam, hogy fenyeget a volt landlordom, mert képeket tettem róluk az iWiW-re. Kiutasíttatna az országból és dutyiba dugatna (ezt meg hogy), mert rontom a hírnevét, de azt hiszem, ezt igazán ő teszi magának. Mindegy, levettem a képeket, de egyre inkább azon vagyok, hogy be kellene perelni, de erre idő- és energia hiányában még csak terv van. És valószínűleg kap egy honlapot az ügy, ahogy az akkori utcára kerülős írást is frissíteni fogom. Iridium sokat segített anno, kár, hogy eltűnt.