HTML

Gergő blogol

Ezt a blogot három korábbi írásom kapcsán indítom, amelyeknek újra aktualitása lett számomra. Hogy hová jutunk? Az élet számtalan területét érinteni fogom. Ahogy én látom..

Friss hozzászólások

2010.11.03. 20:58 GGerg

Görgöli, a munkásember (frissítve 2x)

Épp éjszaka írta gio kommentelőm: "ha nincs hír, az jó hír".

Igazából tényleg van hír, de csak jó, nem is fog sok komment érkezni, ezekre nem szoktak. Időm sem volt blogot írni, de kedvem sem.  Most elmesélem az elmúlt bő másfél hetemet.

Három napi hideg élelem ajánlott. Én szóltam.

A kettővel ezelőtti hétvégén (október 23-24) megállapodtunk Gáborral, hogy nem hívom fel az ügynökséget. Ugyanis azt ígérték, hogy hétfőn mehetek, de majd hívnak. Nem hívtak, én sem őket, de erről később. Viszont vasárnap délelőtt nekiálltunk Gáborral termosztátot cserélni a Saab-on. Kivettük belőle, de nem olyan volt a csere, mint ami benne volt. Többek között a régin volt egy plusz szelep is. De ami rosszabb, volt egy gumitömítés is. Gyorsan visszavittük. Azt mondták, rendelnek másikat, ezúttal már rendszám alapján. Visszatettük a régit és pótoltam az elfolyt hűtővizet egy kis kék (ennek még lesz jelentősége) fagyállóval és desztillált vízzel.

Hétfőn jött a feketeleves. Reggel, ahogy terveztük, elmentem munkába, háromnegyed hat előtt már ott voltam.. Nem volt a nevem a listán. Felhívtam az ügynökséget, de ott azt mondták, a másik számot hívjam. Azt nem vették fel. SMS-t is írtam. A biztonsági őr mondta, hogy segít, de fél hétkor már ne segítsen. Elég durván rosszul éreztem magam. Felkeltem négykor a semmiért. Ágival hosszan értekeztünk arról, hogy akkor mi legyen, hazamegyek. Biztos nem váltam be az ügynökségnél, vége. Csomó állásra jelentkeztem telefonon, nulla sikerrel. A legrosszabb az volt, mikor azt mondták, hogy várjak két percet, mert visszahívnak, én meg vártam, nem mertem hívni a következőt. Azóta sem hívtak. Elég lett volna azt mondani, hogy majd hívnak...

Aztán délután hívtak az ügynökségből (mindig "Görgöli"-nek hívnak), hogy lenne munka éjszaka. Egy műanyagüzemben. Kérdezték, van-e GPS-em (még szép). Fél tízre kellett ott lenni. Utólag derült ki, hogy huszonkét perccel a megjelenés előtt már húsz méterre voltam az üzemtől, csak az egyik kapu éjszaka zárva van. Bolyongtam össze-vissza. Megkérdeztem három embert, köztük egy taxist is. Elmondták, de mindannyian rossz kijáratot mondtak a magyarázott körforgalomból. A harmadikat, de a negyedik volt. Ekkor kétségbeesésemben felhívtam az ügynökséget és segítettek, nem lepte meg őket, hogy a GPS nem vezetett irányba, ez nem egy lakóövezet. Tíz után hét perccel érkeztem meg. De a főnök - egy 64 éves angol ember - nem volt mérges. Nagyon jó társaság dolgozik ott, el is beszélgettünk a főnökkel az angol gazdaságról, stb. Egyébként popszegecseket vontam be műanyaggal egy gép segítségével. Közben jókat viccelődtünk a munkatársakkal is. Kicsit nehéz volt az éjszaka, mivel ugye négykor keltem (mondtam is nekik, hogy ne haragudjanak). Így reggel hatkor el is indultam volna haza, mikor szóltak, hogy nyolcig tart a műszak. Nem baj, kell az óra.

Kedden megérkezett a csomagom, amit vártam, benne a vadiúj sálammal, amit még Dubai előtt vettem, a szövetkabátommal, téli cipőmmel, stb. Délután is hívott az ügynökség (legalább megnyugodtam, hogy nem haragudnak az előző napi eltévedésért, nem is győztem elnézést kérni érte), hogy megint ugyanoda kellene mennem este fél tízre (induláskor az autó mellett a vizes füvön szépen megrándítottam a bokámat, alig tudtam járni, de szintén ezen a héten volt egy másik balesetem is, a lépcsőn felfelé mentem és megbotlottam, le is jött a bőr a térdemről, a fejemmel pedig a fürdőszoba ajtaját vertem be botlás közben). Jóval előtte ott voltam, azzal fogadtak, kialudtam-e magam. Így, hogy aludtam, eléggé tűrhető éjszaka volt, persze nem tudták megállni a kollégák, hogy szünetekben azzal ugrassanak, hogy ne menjek ám haza.

Szerdán nem dolgoztam.

Csütörtökön délután hívtak, hogy lenne munka este kilenctől, újságokat kellene pakolni. Végül fél kettőkor fejeztük be a munkát.

Pénteken nem dolgoztam, viszont hívtak, hogy hétvégén (meg is lepődtem) lenne munka annál a cégnél, ahol kezdtem. És végre a kezemben érezhettem a digitális tachográfomat is. Megértük ezt is.

Ott megismerkedtem lengyelekkel, nagyon jó arcok voltak, bár csak egyikük beszélt úgy-ahogy angolul, pedig öt éve van Angliában. Tanultam csomó lengyel kifejezést. Volt ott egy litván csaj is, hihetetlen, hogy mennyire szépek és aranyosak a litván csajok, nem ez az első eset, hogy rácsodálkozok erre. A munkában egy lengyel volt a főnökünk, sokszor lecseszett bennünket, hogy ne kapkodjunk, mert délután kettőig sok idő van még, sokszor unatkoztam. Viszont baromira meglepődtem, mert az első napi főnökömnek meséltem az utcára kerülésünket és még akkor ígérte, hogy segít. Nos, szombaton megjelent egy papírral, rajta csomó telefonszámmal, elnézést kérve, hogy nem látott egy ideje. Hát, mondjuk nem is dolgoztam.

Vasárnap reggel azt mondták a cégnél, hogy csak hétkor kezdünk (de hattól fizetik), így egy órát az ebédlő hideg székei ücsörögtünk. Utána főnök hiányában a készletet ellenőriztük és jegyzeteltük kettőig. Vicces, hogy lengyelek sorban jöttek hozzám, hogy ezt kérdezzem meg, ennek mi a színe angolul,  mi ez vagy az...

Vasárnap viszont tényleg kicseréltük a termosztátot. A bolt egy ugyanolyat kapott megint, kénytelenek voltunk a régi gumiszigetelését átmenteni az újra, nagy nehezen sikerült is. Megint elfolyt egy csomó hűtővíz, úgyhogy vettem fagyállót. Kérdezték, hogy milyen van benne, kék vagy piros, mert nem lehet keverni. Hát, mondom, legutóbb kéket vettem, azt kérek. Felhívtam Andort, piros volt benne. Fasza. Úgyhogy nem is raktam bele plusz fagyállót, csak vizet, mert úgy tűnik, hogy rövid időn belül mindenképp le kell cserélni az egész hűtővizet.

Hétfőn épp aludtam, mikor reggel 7:13-kor hív az ügynökség, hogy azonnal menjek egy egészségügyi termékeket gyártó céghez, a cím mindjárt jön SMS-ben, utána hívnak. Hívtak is, de legkésőbb fél kilencre legyek ott, ja és mehetek minden hétköznap a héten. Átverekedtem magam a csúcsforgalmon és ott is voltam. Egy gépbe kellett adagolnom valami tapasz-szerű vackokat.

Tegnap is ezzel kezdtem (immár reggel hattól), bár egyszer miattam állt le a gép, mert túl hamar nyitottam ki az ajtaját. Mást is csináltam, de nem volt sok munka, délután egy előtt elküldött a főnök. Nem volt túl kedves, ahogy egy másik sem.

Ági tegnap kért tőlem tízezer forintot, utaltam neki húszezret. Ha már a baját nekem köszönheti. Megígértem, hogy segítek neki, ezután is így fogok tenni. elég sokat letett a közös aztalunkra, anyagilag is.

Ma végre siker ért, mert minden rendben ment, meg is dícsértek, hogy jó voltam. Örülök.

 

Aztán a lakás. Ahogy legutóbb említettem, iWiW-en írtam vagy százötven embernek. Egy srác írt is vissza (Norbi), hogy ő is épp keres, keressünk együtt. Találkoztunk is, már úgy fogadott, hogy a tesóm és Gábor munkatársa nagyon jó barátja. Közben ráakadtam Nórira  (én csak egyszerűen Nórimórinak hívom) is, a személyi edzőre, testépítőre, de beszéljenek inkább a képek (lefelé durvul):

Nórimórinak csodás pillanatokat köszönhetünk. Amikor először találkoztunk, én, Nórimóri és Norbi, akkor beszéltük, hogy jó lenne összefogni. Nórimóri a barátjától akar elköltözni, mert van neki másik is és nem tudja, mit akar. Mert mindkettő komoly. Az együttes keresés átbeszélésekor Norbi előadta a lengyelekkel kapcsolatos kifogásait, erre Nórimóri megjegyezte, hogy az egyik barátja lengyel. Nevettem. Aztán Norbi előadta a pakisztániakkal kapcsolatos kifogásait is. Nóri másik barátja pakisztáni. Nagyon belenyúlt a tutiba Norbi, én meg nagyon nevettem. Ezen túl iszonyatos mennyiségű SMS-sel árasztott el bennünket, Norbinak már olyat is írt, hogy fogjunk össze, meg olyan jó  valahová tartozni:) Mivel már hatszáz font plusz rezsiért (meg a kisfaszom..) nézegette a háromszobás lakásokat, Norbi le is állította, hogy nézzen egyedül.. Valami nem stimmel ott, elég ha csak beleolvasunk ebbe a cikkbe:)

Úgy tűnik, mindenkinek sürgős volt a költözés és mégis én költöztem el leghamarabb, még annak ellenére is, hogy egy hetet vívódtam Norbi ajánlatán. Ugyanis az ő landlordjának van a szomszédban egy nagyobb lakása (ö most egy kicsiben lakik egyedül és spórolna) is 400 fontért, plusz internet és áram (430 összesen). Csak a landlord (öreg) olyat tett, amit nem szokott, eltűnt. Így végül most vasárnap megnéztem egy szobát (a GumTree-n feladott hirdetésre jelentkezett egy srác), ahová be is költöztem hétfőn. Hatvan font hetente és egyelőre egy hónapra jöttem, ha jó lesz és lesz munka, maradok. Egy kétszobás lakás, az egyikben én-, a másikban a srác lakik. Egyébként Norbi landlordja ma került elő, talán holnap beszélünk vele.

Az új lakással kapcsolatban nem halaszthattam tovább egy párna beszerzését. A választásom egy Primarkban kapható tízfontos, memóriás párnára esett, és bár otthon vettem már szintén ilyennek mondottat másfélszer ennyiért, én még ilyen kényelmes párnán nem aludtam. És tényleg megjegyzi a fejformát, baromi jó. Valamint vettem ugyanott egy kabátot munkára is, döbbenetesen olcsón, tizenegy fontért. És az a vicc, hogy még kirándulni is jó lesz, sportcipőhöz is ideális (a Marc sportcipőm pont passzol hozzá). Bár most hogy jó az autóban a termosztát, már nem fázom annyira.

Íme a kép a kabátról és a párnáról:

Visszatérve Norbira, baromira összehaverkodtunk, mivel ingyen hívom, naponta többször beszélünk. Tegnap például felajánlotta, hogy kicseréli az autóban a hűtővizet. Vissza is vittem a boltba a kék fagyállót és vettem három liter pirosat. Vizet pedig nem akart adni a boltos, mert jó abba a csapvíz. Lófasz. Muszáj volt máshol vennem. Norbi kicserélte a vizet nagyon gyorsan, még teáztunk is közben, mert a motor meleg volt, meg kellett várni, amíg kihűl. Viszont észrevette, hogy a trafóból a gyújtáselosztóba menő kábelt csak a Szentlélek tartja helyén (de valószínűleg az nem elég, segít a Fiú és az Atya is). Tehát már tudni fogom, ha váratlanul leáll az autó, akkor a kétségbeesésből és kurvaanyázásból elég az utóbbihoz folyamodnom. Megnyugtató. Pár héten belül beszerzem a szükséges alkatrészeket és elérjük, hogy a Saab egy baromira üzembiztos autó lesz. Eddig is az volt, de váratlan akadályra is nagyon pici lesz az esély. Ugyanis a motor kifogástalan, friss, gyári olajjal,  gyári olajszűrővel, levegőszűrővel, pollenszűrővel (majd ezt is megírom), a hűtő tökéletes, friss fagyállóval ellátva, a kipufogórendszer szinte új. Karácsonyig kap új gyertyákat is, de azok is jók. Gyújtás is nemsokára új lesz. Jól hangzik.

Készítettem is pár képet, az első hétfői, a másik kettő mai (összeöltöztünk):

7 komment

Címkék: anglia munka külföld saab autó vicces állás


A bejegyzés trackback címe:

https://gergoblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr862421042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

v011 2010.11.03. 23:35:30

Ehhez nincs mit hozzáfűzni, ügyes vagy :)

GGerg · http://gergoblogja.blog.hu 2010.11.03. 23:38:36

@v011: Köszi:)

De még most is frissítettem, túl hamar olvashattad:)

v011 2010.11.04. 00:01:58

@GGerg: Elolvastam még egyszer (újra megijedtem a hölgytől) ÉS még mindig tartom, hogy ügyes vagy :)

GGerg · http://gergoblogja.blog.hu 2010.11.04. 00:04:59

@v011: Nyilván jellemzően a vége változott, de lett benne link is. A hölgy csak itt ijesztő, amúgy nem annyira.

Jó éjszakát, négykor kelek, le akartam feküdni időben, de a blogra elment az idő.

gio · http://www.napiauto.blog.hu 2010.11.04. 08:06:10

király :) örülök, hogy alakulnak a dolgok!

ahramnev 2010.11.04. 08:23:00

Kitartás ügyes vagy, minden menni fog, csak pozitívan és soha ne ess pánikban!!!!!!!!!
Minden menni fog!!
süti beállítások módosítása