Mára (illetve már tegnapra) megbeszéltük a landlord barátnőjével, hogy vigyázunk a gyerekére, Lewis-ra, a majdnem három éves, nagyon aranyos kisfiúra (olyan dumája van!) fél tizenkettőtől a műkörmös elkészültéig. Amikor hívott (nem jött be, mert ott nem igazán lehet megállni), hívott bennünket, de épp ettünk, utána Ági mosogatott, én pedig fürödtem. Nincs messze a műkörmös szalon, elmentem a gyerekért.
Utána említette (már a telefonban is), hogy a műkörmös csajok megjegyezték, hogy milyen csinos bébiszittere van. Na ja, most számoltam össze, hogy a nadrágom, az övem, az ingem és a szemüvegem összesen 105000 Ft-ba került (kép lejjebb), biztos annak szólt a dícséret. Hát ha még azt is tudták volna, hogy úgy mosogatok, vasalok, porszívózok, felmosok, mint három luvnya, akkor talán össze is pisilik magukat. Pedig ezek talán fontosabbak, mint a külcsíny...
Aztán még fél öttől fél nyolcig is kellett vigyázni Lewis-ra, ami nem nagy teher:)
Az előbb fejeztem be a jelentkezéseket az állásokra, amiket a jobcentreplus-ban nyomtattunk ki. Csomóhoz csak telefonszám van. Bár párat neten is megkerestem és mailt küldtem nekik, majd fel is hívom őket.
1. kép: A jobcentreplus előtt készült pillanatkép
2. kép: A másfél minimálbéres Gergő
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.