A mára virradó éjszaka nem volt hosszú számomra, éjfél előtt feküdtem és fél ötkor keltem, de már előtte sem aludtam. Hatkor indultunk Szegedre, mivel a rossz út miatt anyukám nem mert elindulni, felajánlottam neki, hogy elviszem - mert ha meg kell fogni az autót, elég nagy valószínűséggel megcsinálom. Végül csak egy része volt rossz, jól lehetett haladni (70-110).
Kapóra jött ez az út, mert úrrá lett rajtunk a vásárlási láz, hiába próbálom magam távol tartani a fogyasztói társadalom idiotizmusától, nem mindig sikerül. A barátnőmnemk sikerült is venni edzőszalagot, bugyit, trikót, pizsamafelsőt, fitneszruhát, kesztyűt, stb.
Az én állandó vesszőparipám - hogy csak új alsónadrággal mehetek külföldre - szintén eluralkodott rajtam. Erről jut eszembe egy jó példa arra, hogy ma már a jó márkanév sem garancia arra, hogy az ember nem vesz szart. Eddig J.Press-eket használtam a legnagyobb megelégedéssel (megfizethető és tartós, nem nyúlik szarrá), de egy-két hónapja vettem megint és már a második használatkor kilyukadt több helyen mindkettő. Kicsit idegesítő, ha háromezret kiad az ember két darabért. Úgyhogy most kitaláltam, hogy Bellindát veszek, zokniban is. Meglepő módon a Bellinda csak 900 Ft-ba kerül és meglepően jó minőségűnek tűnik (de ne igyunk előre a medve bőrére...). De akkor már megláttam a Hervisben egy Adidas sálat is, most, hogy valószínűleg Dubaiba megyünk, nagy szükségem lesz rá. De legalább polár, olyan tapintása van, mint tíz tizenöt éves szűzlány popsijának.
Ja, egy hónapos a blog!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.