Egyre inkább gondolkodom egy autón. Bár a pénzünk nagyon fogy és nem is nagyon számítok jóra (talán a szeptember), de ha mennünk kell, akkor a repülőjegy is drága lesz. Igaz, ha autóval megyünk, százezer lesz az út, de az autót megtarthatom vagy akár el is adhatom: egészben, alkatrészenként. Ahogy a lakótársam mondja, simán tudnám regisztrálás nélkül is használni. És olyan árakon vannak, hogy leszarnám a jobbkormányt is.
Az elmúlt hetekben figyelgettem az ebay-t és pl. egy patika állapotú, 94-es Mercedes E220 automata kupé 751 fontért kelt el. Nem szeretem a Merciket, de ez nincs kétszázötven-ezer forint (otthon másfél millió körüli az ára) - és azért a kupét Merciben is szeretem:) Vagy egy 98-as C200-as Merci is alig 400 fontért kelt el a múlt héten. Ezekért nálunk négyszer annyit is elkérnek és ott nem is vennék, még ennyiért sem. Nem mindegy, hogy ezeken a tükörsima utakon megy az autó vagy otthon a tankcsapdákon..
Most viszont ezt az autót árulják, már nincs három óra a lejáratig és mindössze 200 fonton áll a licit (ez hetven-ezer forint, de a duplájáért is kellene). Minimális horpadás a sárvédőn, bordó kívül, szürke, gyönyörű állapotú bőr belül - csak a vezetőoldali rosszabb picit, de nem vész. Hathengeres, kétliteres és automata, nagy, simán haza tudnánk jönni vele. Andor, a lakótársunk autószerelő, biztos átnézné nekünk.
Egyébként van egy E30-as BMW is, 325-ös automata, de nagyon rohad, két és fél óra múlva lejár a hirdetés, de nem merem megvenni. Pedig az egyik legélvezetesebben vezethető autó a BMW kínálatából a mai napig.
Egyébként annyira a BMW-ket sem szeretem, de ez az ötös jól néz ki.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.