Gergő blogol

Ma is nyomtam a melót ezerrel, szerencsére egészen kettőig. Megint nem a közvetlen főnökön múlott (hanem rendes lengyelek adtak munkát kettőig), aki újabban a vége felé el-eltünedezik - úgy tűnik, a nagyfőnök (igazából műszakvezető) múlt héten lelépett, talán ezért. De ma is jutott bunkóság, mert egy ládát egy másikra tettem (óriási probléma) és odahívta Pétert, hogy elmondja nekem magyarul, hogy ezt ne tegyem. Utána azért elmondtam neki, hogy értek angolul, nem kell tolmács...

Viszont hívott az az ügynökség, ahová a jelenlegi előtt egy nappal regisztráltam be és akkor hívtak, mikor itt már pont dolgoztam. Azóta nem jelentkeztek, vissza nem hívtam őket, de holnap meló után feltétlenül bemegyek majd, megmutatom a jogsimat is, csomó sofőrös állásuk van, a főnöknek fel is csillant a szeme, mikor említettem neki (sajnos a címváltozás miatt nem tudtam megmutatni neki).

Már csak azért is, mert épp az imént beszéltem Balázzsal, aki befogadott bennünket a vészterhes időszakban. Ő a rendkívül korrekt, watfordi "fagyasztós" ügynökségnek dolgozik a mai napig, de már mint sofőr (furgonnal), és hét fontot keres óránként. Az furgonnal nem rossz azért (tényleg visszakapta a magyar jogsiját is, ekkora mázlistát!). Hátha tudnak nekem is adni valamit, ha már van B, BE, B1, B1E, C1, C1E, C és CE jogsim is + digitális tachográf:) Amennyiben lenne referencia, megnyílna az út a jobban fizető munkák felé. Ha már megyek, akkor hétvégére is kérek valami melót náluk.

Bizniszt kötöttem a lakótársammal: amikor tudom, elviszem munkába (7 km oda-vissza) és ő ad nekem kaját, mert kajáldában dolgozik. Nekem ez a kanyar egy  (max. másfél) font körül van, de egy-két kaját megspórolok naponta (van, amikor kettőt is hoz) és kajáért sem kell annyit autózni.