Jelentem, negyed egy múlt, megjöttem a mamámtól (mert egy vagány mama ilyenkor még nem alszik). Sajnos a papám sem, de ő a fájdalomtól. Szegény évek óta ágyban fekszik, de most már felülni sem tud pár napja. Nagyon azt látom a szemén, hogy meg fog halni. És azt is látom, meg is akar :(
Előtte ellapátoltam a havat előttünk és két szomszéd előtt is, mire visszaértem, egy centi esett újra. Nem tudom, mi lesz reggelre, de korán biztos nem kelek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.