Gergő blogol

Nagyon sokat nevettem a kollégáimmal a héten. Van, akivel összenézünk és már nevetünk. Például Ziad kolléga, aki épp akkor érkezett meg autóval, amikor az autóban töltöttem a szünetemet. Az új Ford Mondeóval jött, ami elég nagy. Nagyon szarul parkolt le (és nagyon lassan). A másik oldalon tudott csak kiszállni. Az utána jövő lengyel srác már a parkoláskor mutogatott, hogy király a művelet (ahogy bementem, meg is kérdezte, hogy mit szólok ehhez a brilliáns sofőrhöz). Röhögtem. Igazából csak a kiszálláskor láttam meg Ziad-ot, gyorsan meg is kérdeztem, hogy ezt hogy gondolta, de mondta, hogy hat éve nem vezetett és csak bérli az autót, gyakorolni. Ehhez pont nem egy ilyen nagy és átláthatatlan autó kellett volna. Azóta "driver"-nek hívom.

Vagy valamelyik nap nekem kellett megtanítani egy új cseh srácot egy első látásra tényleg bonyolultnak tűnő gép (vacuum former = vákuumos formázó, röviden vac fomer-nek hívjuk) kezelésére. Szegény elég béna volt (rossz látni kívülről is azt, nemcsak megélni, amikor valaki erőlködve próbál gyors lenni és az ideges erőlködés miatt béna), nem volt elégedett Kate a mennyiséggel - előző nap nagyon megdicsért, pedig a nap elején egy orosz srácot tanítottam és az mindig egyértelmű lassulással jár. Ekkor mondtam Kate-nek, hogy nem tudom, mit izélnek, hiszen a gyerek nem is rég még vac former-szűz volt. Úgyhogy jó volt a hangulat.

Aztán ma megkérdeztem Kulit, hogy miért szeret engem. A verdikt a következő: csendes vagyok, nem pofázom állandóan, sosem mondom azt, hogy ezt vagy azt nem akarom csinálni, ügyesen is csinálom és nagyon kedves vagyok. Ez egybevág a kb. másfél hónapja megkérdezett portugál minőségellenőr-csaj véleményével is. Mikor őt kérdeztem, azt felelte, hogy ha problémám van, először is nem szarom le és csinálom tovább rosszul, hanem mindig kérdezek, ha mondanak valamit, megértem, ha mégsem, akkor is kérdezek, elég gyorsan tanulok.

Ebben lehet valami, mert elég bonyolult gépeket bíztak rám, szinte tréning nélkül, illetve néha kérdezhettem (már akció közben), sok dologra magamtól jöttem rá. És még a mai napig kérdezget tőlem a srác, akit húsvét előtt tanítottam meg, miközben pont ma mondtam neki, hogy ő már többet dolgozott azon a gépen, mint én, mellesleg komplett (saját kezűleg gyártott) dokumentációt adtam a géphez. Erre azt mondta, okosabb vagyok. Okosabb a faszom, egyszerűen csak figyelni kell és érdeklődéssel tekinteni a világra. Nekem muszáj volt, mivel nem kaptam rendes tréninget, így figyeltem és amikor egyedül voltam, akkor pláne, mert nem akartam kárt okozni. Az említett vac formert kétszer mondta el a csaj, szánt rám öt-tíz percet, aztán hazament, utána egyedül voltam. Nem volt ilyen kényeztető, mindenre kiterjedő egy-két napos tréning, amivel engem is meg szoktak bízni.

De valószínűleg erre is utalt a litván szállásadó kolléga, miszerint ahogy elnézett engem ezen a gépen, azt látta, hogy valami magasabb szintű melót kellene végeznem. Először azt gondoltam, hogy ez valami kötelező seggnyaló kör, de nem kizárt, hogy tényleg így is gondolta.

Aztán Petr munkájával kapcsolatban az is kiderült, hogy az egy óra szünetből csak felet fizetnek. Ez még nem akkora tragédia, de tegnap kiderült, hogy lehet választani, hogy 6 font az órabér és van szabadság vagy 7 font és nincs. Ez így nem fasza (még akkor sem tetszik, ha igazából utána számolva jobb mint most). Még Watfordban a köcsög Brook Street nevű szánalomkupac is fizetett éjszakára 7.5 fontot és szabit is adott.

Úgyhogy azt kell mondjam, ezt a munkahelyet nem váltom le másik ügynökséges melóért (Tegnap kaptam egy tegnapi újságot litván szállásadóimtól, csomó állás van benne, hétfőn felhívom őket.).  Szeretem a kollégáimat. Kulinak tegnap megpendítettem, hogy találtam másik ügynökséget, mert kell az óra. Azt mondta, most hétvégén a gépek költöznek ide-oda, nincs meló, de kitalál majd valamit. Ma kaptam is túlórát, igaz, nem sokat (igaz, Kuli főnökének főnöke nem engedte, hogy kijelentkezzünk a túl korai végzés miatt, gondolom, majd ő fog kijelentkezni helyettünk, hogy többet kapjunk). Ő mindent megtesz. De pl. Péter elhívott júni közepére paintball-ozni. Úgy örülök ennek. De ha lenne biciklim, mehetnénk a hegyekbe vele és Andy-vel, a kínai Jackie Chan hasonmással bringázni. Mindig kérdezik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az "Ön kit dugna meg legszívesebben" című versenyszámban elég erős a mezőny ennél a cégnél. Bár Akvile továbbra is toronymagasan vezet, előnye kicsit fogyatkozott, de abszolút első helye még egy darabig nem lesz veszélyben.

Tegnap vettem egy Samsung PL201-es fényképezőt, pont olyat, amit anyukámnak is, csak ez fekete. Lett volna szinte féláron (a bolti árához képest) egy Panasonic az ebayen, de a garancia miatt (ez ilyen gyár által visszavett) mégsem vágtam bele, pedig 8Gb-os kártya és eredeti tok is járt volna hozzá. Ebben a Samsungban is van 7x optikai zoom, HD-videó, elég jó ISO, fémházas, elég is. Ma tokot is vettem hozzá. Amúgy olyan megfontolásból vettem, hogy nehogy már a biztosító húzza le a pénzem, jó helyen van az nálam. Aztán még útközben kiszámoltam, hogy még akkor sem nulláznak le, ha véletlenül az előző biztosító egyben viszi a pénzt és a másikat is kifizetem. Én meg azért nem járok pár naponta az automatához, hogy levegyem előlük a pénzt, ahogy tankolni sem hetente járok, hanem, mikor elfogy, pár hetente. És bár nem erre gyúr az ember, nem ez a cél, de ez sem rossz, hogy nem nullázódom. Bár, ha jobban belegondolok mégis nagy szó, bizonyos kultúrkörben az rendszeres ilyen totális szopás nélkül, hogy valaki nullázza a számláját minden hónapban, de ezek az emberek annyit is érnek. A következő szopás alkalmával számlát fogok megszüntetni és másikat nyitni, sőt azon is gondolkodom, hogy Áginak is nyitunk egyet. Mindegy, ahogy az utolsó otthon töltött napomon bemértek a rendőrök, a biztosító esetében is azt tudom most mondani: költsék gyógyszerre. Ja, igen, az új biztosító küldött levelet, mert azt mondják, hogy állítólag megváltozott a címem. Még a pakisztáni gyerek címét adták meg. Mi közük van hozzá? A biztosítást most kötöttem. Azért mert januárban (vagy előbb)egy árösszehasonlító-oldalon kértem ajánlatokat arra címre is, azért miért zaklatnak? Elküldtem nekik a kért papírokat, de írtam neki, hogy ilyen hülyeségekkel hagyjanak békén és az adataimat ne használgassák, mert oda kérek ajánlatot, ahova akarok.

Aztán lemondtam a Saab ajtajába beszerelendő hangszórókról. Voltam egy profi(nak tűnő) műhelyben, ahol ezzel foglalkoznak és Saab-ot nem vállalnak, mert technikailag akkora feladat. És a hifi tökéletesen szól így is. Nem biztos, hogy jó ötlet belemászni az autó eléggé szerteágazó és bonyolult elektronikájába (igazából a probléma inkább az, hogy ritka a Saab és kevesen értenek hozzá, de mindegy). Viszont most hétvégén leszedem az ajtókárpitot és visszarakom a hangszóró fedelét.

Ahogy láttam az interneten, nemcsak én kurvaanyáztam és szórtam átkot a fejükre ezt olvasva, hanem más is. Ezért Tibor blogjából ajánlom ezt a szösszenetet kikapcsolódás gyanánt: A lányok dolgozni jöttek.

És néha, mikor unatkozom, megnyitom a Velvet-et, főleg a kommentek miatt. Ebben az esetben sem a foci érdekelt, sem Berki vagy Hajdú (mindhármat leszarom magasról), de a kommentek ütnek. Itt van pl. tomsawyer nagyszerű kommentje, Tiborhoz hasonlóan száz szociológus ismeretével rendelkezik:

"A drága szép Krisztivel annyi csak a probléma, hogy ahhoz is buta és tanulatlan, (az, hogy üres sznob, és úgy öltözik, mint egy strici, akit a hímringyók kiutáltak maguk közül, magánügye, mindenki úgy teszi ám röhejessé magát, ahogy erejéből telik)hogy úgy kövessen el bűncselekményt, hogy ne első blikkre bukjon le, mint Hugyos Pista a gatyával a fején az OTP-fiók kirablása közben, amikor gondolta, előtte azé' nyit egy folyószámlát, és arra utaltatja a pénzt, biztos ami zicher... Na, ehhez meg személyi igazolvány kellett.. . Amit elővett egy lájtos mozdulattal a farzsebből.
Nagyjából ez a színvonal vagy Kriszti.
Én erre nem vigyorognék buta, Kanner-szindrómás fejjel, mert hidd el, egy nőnél is kínos ha buta, (lásd világi haverod, Petyó házi cselédje) de egy férfinél armageddon.
Megértem, hogy próbálod felhívni magadra a figyelmet, izzadságszagos erőlködéssel, hogy végre téged is egyszer komolyan vegyenek, de ahhoz a nyolc osztályt be kéne végre fejezni, és őssejtekből egy agyat növeszteni, asap.
Ez a hiányzó láncszem.
Jelzem, nem nagy dicsőség kurtizánokat megbaszni.
Viszonylag megyeget mindenkinek, akinek erre van bizarr affinitása, igénye, és némi pénzmagja.
Akkor szólj majd Kriszti, ha egy nem kurtizánt sikerült egyszer két méteres körzetben megközelíteni, és egyáltalán szóba állt veled.
Az már emberes. Akkor férfi vagy. Addig: csak egy szegény bohóc, akinek sajnos csak ilyen jut. Szegényke.
Jó is az.
"Vödörnek.""

Hát, röviden ennyi jutott eszembe.